Nyelvtanulás külföldön

Turistaként már jártam itt, hatalmas élmény volt, de amiért most itt vagyok, hogy diákszemmel nézzem a várost, az iskolát, az órákat, a családi szállást, a programokat - remélem hasznosnak fogjátok találni az írásokat.

Angliában két évig éltem diákként most pedig a második idegen nyelv tanulása miatt francia tanulás céljából Párizsba jöttem - itt Londonnal ellentétben az utcán is az anyanyelvüket halljuk, ami meglepő egy ilyen nagyvárosban. Mindig mondjuk diákjainknak, amikor a 2. nyelv gyakorlása miatt utaznak anyanyelvi környezetbe, hogy első nap meg megengedett a jobban ismert nyelv használata - ezzel én is így voltam és továbbra is állítom, hogy nem igaz hogy nem beszélnek angolul a franciák, csak fellépés kérdése. Ha az ember kedvesen Bonjour-ral odaköszön és átvált angolra, igenis fognak segíteni, igaz vicces akcentussal de jól beszelnek angolul.

Azt is szoktuk diákjainknak mondani, hogy higgyék el, nemzetközi diákként sokkal többet fognak látni és tapasztalni, mint turistaként, nyugodt tempóban lehet a várost járni, nem a csúcsidőben, sokkal több háttér információt kapunk az iskolától, a fogadócsaládtól és a többi diáktól. Már érkezés előtt is segít az iskola és mi is térképekkel, telefonszámokkal, információval az első napról, stb. Ez fontos lesz az első napokban, hiszen túlhajszolva, fáradtan, szorongva érkezünk meg - hogy mit hagytunk otthon és hogy mi var ránk itt. Nehezen fog meg menni az ismerkedés és darabos a nyelvhasználat is még. Az első két nap után pedig már mint ha itt élnénk vagy fél éve, annyira természetes lesz a közlekedés, az eltérő billentyűzet az iskolai számítógépen, lesznek kedvenc kávézóink, sok ismerős arccal és baráttal toltjuk a délutánokat.

Üdvözlettel,

Margó